A Szegmens egy cserekiállítás-sorozat melynek gyökerei egy művésztelep 10 éves tevékenységéhez nyúlnak vissza, melyet a Túlsó P’Art művészcsoport szervezett. Ezekre a művésztelepkre rendszeresen hívtunk meg távol-keleti képzőművészeket, így volt szerencsénk képet kapni a távol-keleti kortárs képzőművészeti életről, az európai szemmel nézve nagyon gazdag és változatos képzőművészeti törekvésekről. Erre az évek alatt kiépített kapcsolatrendszerre alapozva születetett meg egy cserekiállítás-sorozat ötlete, mely magyar és távol-keleti országok művészeinek bemutatkozását tűzte ki céljául.
2004-ben rendeztük meg a programsorozat első, magyar-japán cserekiállítását, három helyszínen Japánban, illetve három helyszínen Budapesten. 2005-ben folytattuk a megkezdett programot: Szegmens II címmel szerveztük meg a mongol-magyar cserekiállítás mongóliai állomását, amelynek keretében 15 magyar képzőművész mutatkozhatott be az Ulan Bátor-i Zanabazaar Múzeumban. Ezzel párhuzamosan elkezdtük a magyar-tajvani cserekiállítás, a Szegmens III megvalósítását is, melynek első állomása a tajvani művészek budapesti bemutatkozása volt 2005 novemberében, az MMG és a MAMÜ Galériában. Itt fiatal és középgenerációs tajvani alkotók munkáiból láthattunk olyan válogatást, amely – véleményünk szerint – jól reprezentálta azokat a tematikai és technikai trendeket, amelyek a kortárs tajvani képzőművészeti szcénát uralják. A tajvani magyar kiállítás megszervezésére a Tajvani Művészeti Egyetemen került sor 2006 novemberében, a NTUA Galériában (National Taiwan University of Arts).
A Szegmens-kiállítások szervezésekor nagyon fontos szempont, hogy olyan országok között szervezünk cserekiállítást, amelyek igen keveset tudnak egymás kultúrájáról, kortárs művészeti életéről. Ezért kiállítási anyagaink összeállításakor egy olyan válogatást igyekszünk prezentálni, amely mind koncepcionális szempontból, mind pedig a különböző technikák tekintetében minél inkább tükrözi a magyar kortárs képzőművészeti szcéna főbb tendenciáit. Másrészt ez indokolja, hogy amennyiben lehetőség adódik, szimpóziumot is szervezzünk, mint a Tajpeji Egyetem galériájában megrendezett magyar kiállítás esetében, amelyen a kortárs magyar képzőművészetről és kontextusáról hangzottak el előadások, ezzel is hozzájárulva az ismeretek elmélyítéséhez, a kiállított anyag recepciójának megkönnyítéséhez.
A Szegmens-kiállítások egyedisége abban rejlik, hogy ez az immár négy éve zajló eseménysorozat nem egy intézményes kapcsolatrendszer gyümölcse, hanem művészek kezdeményezésére és szervezésében jött létre. Ők olyan művészek, akik valóban érdeklődnek más kultúrák iránt, és ezek megismeréséért és megismertetéséért tenni is képesek. Ezek az egyszerre szakmai és emberi kapcsolatok nem múlnak el egy-egy kiállítás lezárultával, hanem továbbélnek akár egy láthatatlan, de élő háló. Mindez azért fontos, mert a Szegmens − jellegéből adódóan −, egy-egy ország művészeti életének olyan aspektusait tudja bemutatni, amelyek olykor kívül esnek a nagy intézmények látókörén, hiszen a ma művészete sokkal gazdagabb és színesebb annál, mint amit intézményrendszereink képesek megjeleníteni.





























































































